Egy rangos újság, a Medical Tribune szerkesztősége kért fel egy striáról szóló közlemény megírására, amely a 2017 januári számban jelent meg.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg:

A stria distensae kialakulása, kezelési lehetőségei

A stria distensae gyakori, a páciens számára komoly pszichés megterhelést, az orvos számára terápiás kihívást jelentő, a bőr irha rétegét érintő hegesedés. Kialakulásában számos rizikófaktor ismert. Két szövettanilag és klinikailag is jól elkülöníthető formája van. Az esetek nagy száma és sokféle terápiás próbálkozás ellenére megelőzésére és kezelésére nincs biztos eredménnyel járó módszer. A különböző kezelésekről kevés kettősvak, placebo kontroll vizsgálati eredmény található.

Epidemiológia, előfordulás
Először a pubertáskorban jelenik meg a gyorsan nőiesedő lányok csípőjén, mellén, kamasz fiúk hátán a gerincre merőlegesen. Nőkben 2,5-szer gyakoribb, terhesség illetve elhízás esetén a leggyakoribb. Gyakorisága a különböző felmérések szerint nagy mértékben változó: terhesség alatt 43-88%, egyébként 6-86% közötti. Nőkben a fenék, a combok és a vádlik a leginkább érintett területek. Terhesekben a has, a mell és a combok a leggyakoribb területek. Férfiakban a fenéken, a csípőn, és a felkar hajlító felszínén látható.

Kialakulás, rizikófaktorok
Kialakulásában 3 mechanizmust írtak le: a bőr mechanikai megnyúlása, hormonális változások, az irha rostjainak öröklött strukturális zavarai. A testsúlyváltozás következtében kialakuló bőr megnyúlás a stria kialakulásnak legnyilvánvalóbb oka. A mellékvese kéreg hormon fokozza a kötőszöveti sejtek aktivitását, amely a fehérjék megnövekedett lebontását eredményezi. Ezáltal a kollagén és az elasztikus rostok megváltoznak. Ezért látható Cushing betegségben, hosszú idejű helyi vagy általános szteroid terápia esetén. A terhesség során kialakuló striaképződésben a megváltozó hormonális környezetnek, a testsúly és a térfogat megnövekedésének is szerepe van. A striákban az ösztrogén és az androgén receptorok száma magasabb mint a normál bőrben. A genetikai háttér jeleként a kollagén és a fibronectin gének csökkent kefejeződését mutatták ki.

Klinikai tünetek
Két klinikailag elkülöníthető formával rendelkezik: stria rubra (vörös stria) és stria alba (fehér stria). A kezdeti, a bőr megnyúlási irányára merőleges, erythemás, vörös vagy lilás színű, az esetek egy részében viszketéssel járó lésió a stria rubra. A stria rubra néhány hónap alatt elveszti pigment tartalmát és elhalványul, a bőr vékony és ráncos lesz. Ez a forma a tartósan megmaradó stria alba.

Szövettani kép
A klinikai kép különbözőségét a stria rubra és a stria alba szövettani képe is tükrözi. Kialakulásában az első lépés, hogy a hízósejtekből enzimek szabadulnak ki, amelyek károsítják és lebontják az elasztikus rostokat. A kollagén rostok rendezetlenül helyezkednek el az irha felső részében. Emellett a fibrillin rostok is károsodtak és mennyiségük is csökken. Gyulladásos jelként az irhában enyhe kiserek körüli lymphocytás infiltrációt, oedemát, aktivált macrophagokat lehet látni. A stria alba szövettani képére a hám elvékonyodása, az irha nyúlványainak eltűnése jellemző. Az irha felső harmadában a bőr felszínével párhuzamosan rendeződött, megnyúlt, vastag kollagén rostok láthatók.

Kezelés
Kialakult striát eltüntetni nem lehet. Számos eljárást használnak a stria kezelésére, de nincs olyan kezelési mód, amely biztosan eredményes és mellékhatás nélküli. A kezelések megelőző vagy kezelési célzatúak. Mind a helyi, mind az eszközös eljárásokra jellemző, hogy az eljárás vagy a stria rubra vagy a stria alba kezelésére alkalmas. Ennek oka az eltérő szövettani illetve klinikai kép, valamint az eljárás hatásmódja. Emiatt a kezelések kombinálása javasolt. Stria rubra esetében a cél az erythema csökkentése és a folyamat előrehaladásának gátlása, míg stria alba esetében a bőr elvékonyodásának csökkentése. A sokféle módszerről kevés az olyan jól dokumentált, kettősvak, placebo kontrollos kipróbálás, amely az adott eljárás valódi értékének megítélésére alkalmas lenne.

Testtömeg kontroll
Tartózkodni kell a hirtelen hízástól, a túl erős izomfejlesztéstől.  

Helyi kezelések
Leggyakrabban helyi kezelést alkalmaznak, megelőző vagy kezelési célzattal. Hátrányuk a hosszú idejű rendszeres alkalmazás és az alacsonyabb hatékonyság. Tudományos igényű kipróbálás a következő anyagokra történt: tretinoin, kakaóvaj, oliva olaj, Bio-Oil. Nagy számban forgalmaznak olyan krémeket, olajokat amelyeknek a gyártójuk hatásságot tulajdonít, de erre vonatkozó vizsgálatot nem végzett. A helyileg alkalmazott hatóanyagok hatásosságának megítélését nehezíti a masszírozással történő alkalmazásuk, amely önmagában javíthatja a tüneteket.  
Tretinoin
Számos krémben megtalálható ez a kollagén képzést fokozó hatóanyag. Kettős vak, placebo kontrollos, 6 hónapos kipróbálás során stria rubra esetében a csíkok hossza és szélessége is csökkent. Stria alba esetében nem volt hatásos.
Kakaóvaj
Nagy számú kakaóvajat tartalmazó krém van forgalomban. Kipróbálás során nem volt hatásosabb, mint a placebo.
Olajok
Az olivaolaj randomizált vizsgálat során nem volt hatásosabb, mint a kontroll csoport. Mandulaolajat nem randomizált módon vizsgáltak, nem volt különbség a mandulaolaj és a kontroll csoport között, de masszírozással történő alkalmazása felére csökkentette az új striák számát.
Bio-Oil bőrápoló olaj
Számos összetevővel rendelkezi: növényi olajak, A- és E-vitamin, ásványi olajok. Kettősvak, randomizált, placebo kontrollos, 8 hétig tartó vizsgálattal szignifikánsan javította a striák megjelenését.   
Szilikon gél
Kettős vak, placebo kontrollos vizsgálattal szignifikáns változásokat találtak: a melanin tartalom növekedett, a kollagén és elasztin tartalom csökkent, a vaszkularizáció csökkent.
Savas hámlasztás
A glikolsav kollagén képző hatása a számos alkalmazási területe alapján jól ismert. Stria rubra esetében a csíkok szélessége csökkent, stria alba esetében ugyancsak csökkent a striák szélessége, emellett a melanin tartalom is növekedett. A triklórecetsav szintén kollagén képző hatású, havonta történő ismétlésekkel bizonyult hatásosnak.

Eszközös kezelések
Frakcionális (fraxel) lézerek
A különböző frakcionális lézerek azonos módon működnek, a lézer fénye nagyszámú, különálló hengerekben jut be a bőrbe. Az ablatív lézerek a hengerekben vaporizálják a hámot és az irhát, míg a non-ablatív lézerek koagulálják. A hengerek közötti ép területből a hám néhány nap alatt újraépül. A lézerfény hőhatása néhány hónap alatt új elasztikus és kollagén rostok termelődését váltja ki, ezáltal az irha tömörebbé, rugalmasabbá válik. A frakcionális széndioxid lézer ablatív típusú, stria alba esetében számos közlemény bizonyítja hatásosságát. Hatására a csíkok hossza nem változott, de a szélességük csökkent, a bőr texturája és a stria megjelenése javult, a páciensek megelégedettsége magas fokú volt. A frakcionális széndioxid lézer kezelés összehasonlító vizsgálatok szerint minden vizsgált paraméter tekintetében szignifikánsan hatékonyabb volt mint a glikolsav kezelés. Számos tanulmány szerint különböző non-ablatív frakcionális lézerek szintén eredményesen használhatók stria alba kezelésére.
Pulzáló festéklézer
A festéklézer 585 nm hosszú fénye a hemoglobinban nyelődik el, emellett a kollagén képzést is indukálja. Emiatt stria rubra kezelésre használható. Hatásosságát fokozza a kezelések ismétlése.
Nd:YAG lézer
Az Nd:YAG lézer 1064 nm hosszú fénye szintén a hemoglobinban nyelődik el és a kollagén képzést is fokozza. Stria rubra kezelésére használható, több kezelést igényel.
Dermaroller kezelés
A dermaroller kezelés kollagén képzést indukál, acnes hegek kezelésében számos közleményben írták le a hatásságát. Nincs közlemény stria esetében történő alkalmazásáról, de hatásmódja alapján széles körben alkalmazzák. Az elérhető eredményt a tű hossza és az ismétlések száma határozza meg.