Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg

Az Aqualyx injekciós alakformáló-zsírbontó kezelés az első klinikailag igazolt hatékonyságú, műtét nélküli alakformáló eljárás, amely biztonságosan semmisíti meg a zsírsejteket. Az Aqualyx kifejlesztése mögött több éves kutatás és tapasztalat van, 2009 óta a világ 49 országában használják, eddig több mint 2 millió ampullát injekcióztak be súlyos mellékhatások nélkül. Az Aqualyx egy mikro-zselatinos oldat, hatóanyaga egy természetes epesav módosított vegyülete. Speciális, vékony, hajlékony tűvel a zsírszövetbe injektáljuk és masszírozással egyenletesen eloszlatjuk az Aqualyx injekciót. Az Aqualyx a zsírsejtek sejthártyáját károsítja, így a zsírsejtekben lévő zsírsavak kiszabadulnak és a vér- ill. nyirokkeringés révén a májba jutnak, ahol lebomlanak.

A zsírsejtek nem képesek osztódni, így az Aqualyx alakformáló-zsírbontó kezelés hatása végleges.

A kezelt terület térfogata a beadást követő 1-2 nap alatt megnövekszik, a duzzanat a következő hét során fokozatosan csökken. Emellett bőrfeszesítést hoz létre a harmadik héttől. Így a zsírszövet csökkenését jól tudja követni a bőr felületének csökkenése. A kezelések ideális esetben 3 hetente történnek és jellemzően 3-4 kezelésre van szükség a kívánt eredmény eléréséhez.

Kiknek és milyen célra ajánljuk az Aqualyx alakformáló-zsírbontó kezelést?
Akik normál súlyúak vagy enyhén túlsúlyosak, de genetikailag meghatározott, 2-4 cm vastagságú, mozgással és diétával sem eltüntethető helyi zsírpárnákkal rendelkeznek. Azoknak ajánljuk, akik tartanak a zsírleszívás nem kívánatos következményeitől, akik gyorsan, véglegesen, egyszerűen, műtét nélkül akarnak megszabadulni helyi zsírpárnáiktól. Az Aqualyx kezelés általános elhízás kezelésére (vagyis fogyasztásra) nem alkalmas!

Kezelhető területek: toka, has, csípő, lovaglónadrág, combok külső és – belső oldala, térdek belső oldala, nyakszirti zsírlerakódás, melltartópánt alatti háti zsírpárnák, felkar, szeméremdomb, férfi pseuodo-gynecomastia.

Milyen előnyöket jelent az Aqualyx alakformáló-zsírbontó kezelés az Ön számára?
• az áll vonalától a térdig minden helyi zsírlerakódás kezelhető
• klinikailag igazolt hatás
• műtét nélküli eljárás
• biztonságos
• végleges
• gyors

Finomszálas kontúr kezelés - Fine Thread Contour (FTC) Therapy

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg:

A kor előrehaladtával a bőr öregedési folyamaton megy keresztül, amely során csökken a kollagén és a rugalmas rostok száma. Jellemzően 40 éves kor felett a változások feltűnőbbé válnak, egyre több, mélyülő ránc keletkezik. A szemöldöknél, az alsó szemhéjnál, arc középső és alsó részén, a nyakon a bőr egyre petyhüdtebb lesz. Az áll elveszíti a fiatalosságot sugárzó V alakú vonalát, a megereszkedett arc "ráborul" az amúgy is mélyülő ráncokra.

A finomszálas kontúr kezelés egy új és igen hatékony, természetes eljárás az arc finom és középmély ráncainak és megereszkedett területeinek műtét nélküli feszesítésre, emelésére és ezáltali fiatalítására. A kezelés során vékony tűvel, a szál típusától függően az irha különböző mélységébe vezetjük be felszívódó szálakat, amelyek a tű kihúzásakor a bőrben maradnak. A tűszúrások és a behúzott szálak természetes sebgyógyulási folyamatot indítanak be: javul az irha vérkeringése, fokozódik a kollagén rostok termelődése, közben a szálak fokozatosan felszívódnak. Az új kollagén rostok növelik a kezelt terület térfogatát és feszességét, így a ráncok fokozatosan elsimulnak. Alkalmazásával olyan korrekció történik, amely illeszkedik az arc harmóniájába.

Azonnali és hosszabb (kb. 6 hónap) idő alatt kialakuló hatása van, mely függ a bőr lazaságától, a behúzott szálak számától és típusától. Azonnal észrevehető a bőr feszülése és az arckontúr javulása. A finom és a középmély ráncok eltűnnek ill. sekélyebbek lesznek, az arc visszanyeri fiatalosságát. A Cog szálas kezelés után azonnal látható az emelő hatás, mivel a horgok az irhába kapaszkodva rögzítik az emelést.

Kinek ajánljuk az FTC kezelést?
Azoknak a 30 – 60 év közötti hölgyeknek és uraknak, akik tartanak a nagy megterheléssel és kockázattal járó sebészeti arcfelvarrástól és hatékony, de műtét nélküli megoldást keresnek az öregedéssel járó bőrtünetek korrigálására. Ajánljuk azoknak is, akik szeretnék megelőzni ezen elváltozások kialakulását. Nem helyettesíti a plasztikai sebészeti műtétet, de alkalmazásával Ön évekig elkerülheti a műtéti megterhelést és kockázatot.

Milyen előnyöket jelent az FTC kezelés az Ön számára?

• a szálak a sebészetben 20 éve alkalmazott lebomló anyagból készülnek, nincs ismeretlen hatásuk
• gyorsan elvégezhető, minimális fájdalommal jár, nincs gyógyulási idő, másnap munkaképes lesz
• a szálak nem láthatók sem a kezeléskor, sem később, minimális a helyi szövődmények kockázata
• az arcon és a nyakon is eredményesen és biztonságosan alkalmazható
• nincs metszés, nincs varrat, nem okoz heget, nyáron is végezhető
• azonnali hatás, de a végleges eredmény kb. 6 hónap múlva látható
• hosszan tartó hatás: 1,5 - 2 év
• kombinálható más arcfiatalító módszerekkel: botox-kezelés, fraxel lézer kezelés, hyaluronsavas feltöltés

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg.

A leggyakrabban tinédzsereknél, fiatal felnőtteknél előforduló benőtt köröm kialakulását több, sokszor együttesen is előforduló tényező válthatja ki.
•    sérülés (sportolásnál, körömvágásnál)
•    a körmök ívesre vágása (vagyis a körömsarkok túl mély kivágása)
•    körömlemez deformitás (harapófogó köröm, karom köröm)
•    szűk vagy rosszul szellőző cipő viselése
•    körömgombásodás
•    cukorbetegség
•    örökletesség

Az előzőekben felsorolt okok hatására a körömlemez szúró fájdalmat okozva belenő az oldalsó körömredőbe. Emiatt a körömágyat gennykeltő baktériumok fertőzik meg és az oldalsó körömredőben vörös, duzzadt, gennyező, vérző, fájdalmas gyulladás alakul ki. Idővel a köröm szélét részben eltakarja a ráboruló sarjszövet és a begyógyulni képtelen hámszövet alól vérzékeny sarjszövet (vadhús) képződik, amely a fájdalmat további fokozza ill. bűzössé teszi az ujjat. A fájdalom miatt a beteg próbálja még jobban kivágni a köröm sarkát, amellyel egy ideig fájdalommentességet ér el. A köröm növekedése miatt azonban a 2-3 hét múlva a körömlemez ismét belenő az oldalsó körömredőbe és ezzel minden kezdődik elölről.

A benőtt köröm kezelésében a tehermentesítés, a párakötés egy kezdődő folyamat esetén gyógyulást eredményezhet. Hosszabb fennállás, vadhús kialakulása vagy a panaszok ismétlődése esetén azonban a párakötéssel csak a panaszok csökkenése érhető el. Ezekben az esetekben műtétet végzünk, amelynek célja a gyulladt szövetek eltávolítása és a gyulladást, ill. fájdalmat okozó körömlemez végleges eltávolítása. Többfajta műtét létezik, a lézeres műtét során a körömlemezt képző mátrix elroncsolása lézerrel történik.  

A rendelőnkben végzett műtét során helyi érzéstelenítést követően, a benőtt körömlemez egy részét ollóval teljes hosszban kivágjuk, majd széndioxid lézerrel elroncsoljuk a mátrixot. Így keskenyebb lesz a körömlemez, amely nem nyomja a körömágyat. Benőtt köröm esetén a széndioxid lézer fényét a kóros szövetek elpárologtatására használjuk.

Sokéves tapasztalatunk alapján a lézer használata számos előnyt nyújt mind a páciens, mind az orvos számára.
•    fénye 0,1 mm vastagságban elnyelődik, így hatása nagy pontossággal irányítható
•    a műtét rövid ideig tart, az Ön terhelése ezáltal is minimális
•    a lézer fénye a kisereket és a nyirokereket elzárja, ezért műtét közben nincs vérzés
•    emiatt nincs a műtét után sebduzzanat, így fájdalom ritkán fordul elő
•    a lézerfény a bőrön lévő kórokozókat elpusztítja, így a műtéti sebfelszín steril lesz
•    az előbbieknek köszönhetően az eltávolítás után visszamaradó seb gyorsan gyógyul
•    az egyszerű kötéscserét otthonában Ön is el tudja végezni, amelyről írásos tájékoztatót kap

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr szerkezete minden emberben egyforma, azonban minden ember esetében más és más a bőr színe, a tapintata. Míg egyiküké puha, bársonyos, üde, másoké fakó, fénytelen, esetleg olajosan fénylő. A bőrtípusokat számos tényező befolyásolja: öröklött tényezők, víztartalom, faggyúmirigy működés, a hidrolipid filmréteg mennyisége és minősége, étrendi tényezők, hormonális hatások, betegségek, stressz, évszakok, napfény, szoláriumozás, gyógyszerek. A bőr jellegzetességei az életkorral is változnak. Gyermekkorban a bőr puha, pigmentfolt nélküli. A serdülőkorban az emelkedő hormonszintek következtében a faggyúmirigyek aktivitása növekszik. A bőr zsírosabb lesz, nagyobb pórusok jelennek meg, megkezdődik a pigmentfoltok kialakulása. A felnőttkor során a faggyúmirigyek aktivitása és a bőr zsírossága csökken, újabb pigmentfoltok jelennek meg. A bőr veszít a rugalmasságából, ami vékony ráncokat hoz létre. A menopauza során a hámsejtek regenerálódó képessége csökken, az irhában a hialuronsav és a kollagén mennyisége csökken. A bőr szárazabbá válik, hajlamosabb lesz ráncosodásra és megereszkedésre. Az idős korban ezek egyre erősebbé válását látjuk.
Hat bőrtípust különböztetünk meg: száraz, normál, zsíros és ezek kombinációi. A „T-zóna”: az arc homlokot (a „T” betű teteje), valamint az orrot és az állat (a „T” betű szára) tartalmazó része. A T-zónában a bőr típusa gyakran eltér az orcáétól, a legtöbb esetben kissé zsírosabb, mint az arc többi része.

Száraz bőr
•    száraz bőr az egész arcon
•    feszes, törékeny, fakó bőr
•    finom pórusok
•    hámló bőr, különösen az orcákon
•    kevés pigmentfolt
•    napsütésre és hidegre rendkívül érzékeny
•    vékony ráncok korai megjelenése a szemek és a száj körül, a homlokon
•    leggyakoribb a 30 év feletti nőknél

Normál bőr (ez a legritkább bőrtípus)
•    egyenletes textúra és pigmentáció az egész arcon
•    tiszta, puha, rugalmas bőr
•    nincsenek zsíros fénylő vagy száraz foltok
•    pigmentfoltok ritkák vagy egyáltalán nincsenek
•    napsütésre nem túlságosan érzékeny

Zsíros bőr
•    zsírosan fénylő bőr az egész arcon
•    puha és rugalmas bőr, kevés a ránc
•    tág pórusok
•    gyakori pigmentfoltok
•    napon könnyen lebarnul, ritkán ég le
•    leggyakoribb 30 év alatti nőknél

I. kombinált típus: zsíros/normál (a leggyakoribb kombinált bőrtípus)
•    zsíros T-zóna
•    normál orca
•    tág pórusok
•    gyakori pigmentfoltok
•    tiszta, puha, rugalmas bőr
•    egyenletes textúra és pigmentáció
•    pigmentfoltok ritkák

II. kombinált típus: normál/száraz
•    normál T-zóna
•    száraz orca
•    finom pórusok
•    kevés pigmentfolt
•    zsírosság és pigmentfoltok ritkák
•    vékony ráncok lehetségesek

III. kombinált típus: zsíros/száraz (a legritkább kombinált bőrtípus)
•    zsíros T-zóna
•    zsírosan fénylő bőr, kevés ránc
•    kevés pigmentfolt
•    tág pórusok
•    száraz orca
•    fakó bőr, vékony ráncokkal  
•    gyakori pigmentfoltok
•    finom pórusok

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg.

A tyúkszemről írt ezen közleményem a Phoenyx Pharma online újságjában jelent meg.

Mit jelent pontosan a tyúkszem?
A tyúkszem a láb tartós nyomásnak kitett területein megjelenő ovális vagy kerek, sárgás színű, néhány mm-től kb. 10 mm-ig terjedő nagyságú, a bőr védekezése következtében kialakuló, megvastagodott szaruréteg, közepén egy szarucsap található. Ez a megvastagodott réteg az alatta lévő szöveteket, idegeket nyomja. Nagyságához képest aránytalanul erős fájdalmat képes okozni, mivel bemélyedő hegyével az idegekben gazdag csonthártyát nyomja. Hasonlóságai miatt gyakran összetévesztik a vírusos szemölccsel, de a gyakorlatban van néhány fontos elkülönítő jel.

Tyúkszem esetében vannak jellemző kialakulási terültek, míg a szemölcs a láb bármely részén kialakulhat. Tyúkszemből egyszerre egy vagy maximum néhány jelenik meg. Vírusos szemölcsből is lehet kevés, de ha nagyobb számban látunk egymástól szétszórtan lévő megkeményedett bőrterületet, akkor az szinte mindig esetben vírusos szemölcs. A tyúkszem nagyon kemény szokott lenni: ha körömmel megnyomjuk, gyakorlatilag nem tudunk benyomódást létrehozni rajta, szemben a szemölcs felületével. További eltérés, hogy a vírusos szemölcs bőrszínű vagy barnás, míg a tyúkszem sárgás színű.
Minek köszönhető a jellegzetes alak, amiről a nevét is kapta ez az elváltozás?
A tyúkszem kezdeti stádiumában egy bőrkeményedés, majd ennek középső területe idővel még jobban megvastagszik, és kialakul egy olyan rész, amely már nem lapos, hanem kúpalakban lefelé terjed. A fájdalom is pontszerűen jelentkezik. Megkülönböztetünk lágy és kemény tyúkszemet. A lágy tyúkszem a lábujjak között, a négyes és az ötös ujj egymással szembeni oldalán alakul ki, néha mindkét ujjon, néha csak az egyiken. Ez azért puhább, mert a lábujjközök nem szellőznek, ezen a területen mindig van némi nedvesség, ami felpuhítja a tyúkszemet alkotó szarut. A kemény tyúkszem a talpon, a lábközépcsontok fejecsei alatt, a kalapácsujj lábháti felszínén, ill. az ujjbegyeken keletkezik.
Jellemző, hogy milyen életkorban alakulnak ki leginkább ezek az elváltozások?
Meglehetősen jellemző a kialakulás: fiataloknál ritkán fordul elő efféle elváltozás, kivéve, ha már ilyenkor is létezik statikai eltérés a lábboltozatban. De nem ez a jellemző életkor, hanem sokkal inkább idősebb korban, ötven éves kor fölött szokott kialakulni tyúkszem, ezen belül is gyakrabban jelentkezik nőknél.
Milyen okok vezetnek a tyúkszem kialakulásához?
A tyúkszem sosem véletlenül alakul ki, mindig valami életmódi okra vagy háttér betegségre vezethető vissza. Mindenki által ismert a rosszul megválasztott, szűk cipő szerepe. Gyakori egyes foglalkozásokban, sportokban, túlsúly esetén az erős igénybevétel miatt. A láb statikáját megváltoztató ortopédiai betegségek esetén - lúdtalp, kalapácsujj - szinte törvényszerűen alakul ki.
Van bármilyen veszélye a tyúkszemnek azon kívül, hogy többnyire fájdalmas, illetve esztétikailag sem kívánatos?
Igazából nincs, és a fájdalom mértéke attól is függ, hogy hol helyezkedik el.
Mit lehet ilyenkor tenni, illetve mit nem szabad?
Beszélhetünk egyrészt megelőzésről, amely elsősorban kényelmes cipőválasztást jelent. Fontos, hogy ne reggel vásároljunk új cipőt, hanem délután, amikor már kicsit megduzzadt a láb a napi mozgás és megterhelés következtében. Ha valakinek már volt tyúkszeme korábban, az használjon megfelelő betétet, ugyanis ezek az elváltozások hajlamosak kiújulni. Az ujjak közötti tyúkszem megelőzésére is kaphatók védőgyűrűk, amelyek eltartják egymástól az ujjakat, így az érintett területek tehermentesíthetők a nyomástól. Ha a megelőzés nem volt sikeres, a páciens is eltávolíthatja a tyúkszemet a gyógyszertárakban, drogériákban kapható tapaszok segítségével, ezek ugyanis felpuhítják a tyúkszemet. De egyáltalán nem mindegy, milyen eszközhöz nyúlunk a felpuhított tyúkszem eltávolítására, mert tudnék horror történeteket mesélni borotvapengéről és egyebekről… Mondani sem kell, ezeket nem szabad ilyen céllal alkalmazni! A legmegfelelőbb eszköz a klasszikus, e célra szolgáló reszelő, amely nem sérti fel a környező bőrterületet. Amennyiben nem hoz eredményt, a puha részt egy jó manikűrollóval próbáljuk meg eltávolítani. A beteg ne műtsön, vagyis ne végezzen olyan mélységű kivágást, ami vérzést okoz! Ha nem tudja eltávolítani házilag a tyúkszemet, pediküröshöz vagy orvoshoz kell fordulnia. Számos esetben csak szakember tud segíteni. Cukorbetegeknek, érszűkületben szenvedőknek a fertőzésveszély és a sebek rossz gyógyhajlama miatt eleve nem ajánlott otthon próbálkozni. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a beteg nem éri el az érintett területet, netán annyira fáj, hogy nincs türelme helyi kezeléssel próbálkozni.
Mit tehet az orvos?
Amennyiben olyan statikai eltérés húzódik meg a tyúkszem hátterében amelyet rendezni kell, akkor ortopéd szakorvoshoz tanácsos fordulni, aki betét felírásával vagy műtéttel tud segíteni. Ilyen például a kalapácsujj, ekkor a tyúkszem eltávolítása után ezt kell megfelelő ortopédiai módszerrel korrigálni. Egyéb esetben bőrgyógyász vagy sebész által végzett műtéti eljárások alkalmazhatók. A Volkmann kanállal történő kikaparás hátránya, hogy a tyúkszem környékén lévő ereket is felszakíthatják és komoly vérzés alakulhat ki. Szintén elterjedt módszer a fagyasztás is, de erre a célra nem alkalmas a patikában kapható fagyasztószer. Az orvos által, folyékony nitrogénnel végzett fagyasztás előnye, hogy nem kell érzéstelenítés, viszont hátrány, hogy a hatása bizonytalan. Úgy is fogalmazhatok: a tyúkszem nem tudja, hogy neki tizenöt másodpercnyi fagyasztástól el kell múlnia…. Én lézert használok tyúkszem eltávolítására, amely alkalmas a tyúkszem maradéktalan eltávolítására, mivel műtét közben nincs vérzés és így jól látható a műtéti terület. A páciens részéről nagyon fontos, hogy egyéb eljárásokkal szemben nincs fájdalom a műtétet követően. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a műtét tartós sikere minden esetben azon múlik, hogy mi volt a tyúkszem oka. Ha a kiváltó ok egyszeri volt - például nem megfelelő cipőben végeztünk sporttevékenységet – akkor a műtét biztosan sikeres lesz. Az esetek nagyobb része viszont a fentebb említett okok miatt alakul ki, ezért én minden páciensemnek írásos tájékoztatót adok a kiváltó okokról és a megelőzési lehetőségekről.

Egy rangos újság, a Medical Tribune szerkesztősége kért fel egy striáról szóló közlemény megírására, amely a 2017 januári számban jelent meg.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni, akkor azt ezen a linken találja meg:

A stria distensae kialakulása, kezelési lehetőségei

A stria distensae gyakori, a páciens számára komoly pszichés megterhelést, az orvos számára terápiás kihívást jelentő, a bőr irha rétegét érintő hegesedés. Kialakulásában számos rizikófaktor ismert. Két szövettanilag és klinikailag is jól elkülöníthető formája van. Az esetek nagy száma és sokféle terápiás próbálkozás ellenére megelőzésére és kezelésére nincs biztos eredménnyel járó módszer. A különböző kezelésekről kevés kettősvak, placebo kontroll vizsgálati eredmény található.

Epidemiológia, előfordulás
Először a pubertáskorban jelenik meg a gyorsan nőiesedő lányok csípőjén, mellén, kamasz fiúk hátán a gerincre merőlegesen. Nőkben 2,5-szer gyakoribb, terhesség illetve elhízás esetén a leggyakoribb. Gyakorisága a különböző felmérések szerint nagy mértékben változó: terhesség alatt 43-88%, egyébként 6-86% közötti. Nőkben a fenék, a combok és a vádlik a leginkább érintett területek. Terhesekben a has, a mell és a combok a leggyakoribb területek. Férfiakban a fenéken, a csípőn, és a felkar hajlító felszínén látható.

Kialakulás, rizikófaktorok
Kialakulásában 3 mechanizmust írtak le: a bőr mechanikai megnyúlása, hormonális változások, az irha rostjainak öröklött strukturális zavarai. A testsúlyváltozás következtében kialakuló bőr megnyúlás a stria kialakulásnak legnyilvánvalóbb oka. A mellékvese kéreg hormon fokozza a kötőszöveti sejtek aktivitását, amely a fehérjék megnövekedett lebontását eredményezi. Ezáltal a kollagén és az elasztikus rostok megváltoznak. Ezért látható Cushing betegségben, hosszú idejű helyi vagy általános szteroid terápia esetén. A terhesség során kialakuló striaképződésben a megváltozó hormonális környezetnek, a testsúly és a térfogat megnövekedésének is szerepe van. A striákban az ösztrogén és az androgén receptorok száma magasabb mint a normál bőrben. A genetikai háttér jeleként a kollagén és a fibronectin gének csökkent kefejeződését mutatták ki.

Klinikai tünetek
Két klinikailag elkülöníthető formával rendelkezik: stria rubra (vörös stria) és stria alba (fehér stria). A kezdeti, a bőr megnyúlási irányára merőleges, erythemás, vörös vagy lilás színű, az esetek egy részében viszketéssel járó lésió a stria rubra. A stria rubra néhány hónap alatt elveszti pigment tartalmát és elhalványul, a bőr vékony és ráncos lesz. Ez a forma a tartósan megmaradó stria alba.

Szövettani kép
A klinikai kép különbözőségét a stria rubra és a stria alba szövettani képe is tükrözi. Kialakulásában az első lépés, hogy a hízósejtekből enzimek szabadulnak ki, amelyek károsítják és lebontják az elasztikus rostokat. A kollagén rostok rendezetlenül helyezkednek el az irha felső részében. Emellett a fibrillin rostok is károsodtak és mennyiségük is csökken. Gyulladásos jelként az irhában enyhe kiserek körüli lymphocytás infiltrációt, oedemát, aktivált macrophagokat lehet látni. A stria alba szövettani képére a hám elvékonyodása, az irha nyúlványainak eltűnése jellemző. Az irha felső harmadában a bőr felszínével párhuzamosan rendeződött, megnyúlt, vastag kollagén rostok láthatók.

Kezelés
Kialakult striát eltüntetni nem lehet. Számos eljárást használnak a stria kezelésére, de nincs olyan kezelési mód, amely biztosan eredményes és mellékhatás nélküli. A kezelések megelőző vagy kezelési célzatúak. Mind a helyi, mind az eszközös eljárásokra jellemző, hogy az eljárás vagy a stria rubra vagy a stria alba kezelésére alkalmas. Ennek oka az eltérő szövettani illetve klinikai kép, valamint az eljárás hatásmódja. Emiatt a kezelések kombinálása javasolt. Stria rubra esetében a cél az erythema csökkentése és a folyamat előrehaladásának gátlása, míg stria alba esetében a bőr elvékonyodásának csökkentése. A sokféle módszerről kevés az olyan jól dokumentált, kettősvak, placebo kontrollos kipróbálás, amely az adott eljárás valódi értékének megítélésére alkalmas lenne.

Testtömeg kontroll
Tartózkodni kell a hirtelen hízástól, a túl erős izomfejlesztéstől.  

Helyi kezelések
Leggyakrabban helyi kezelést alkalmaznak, megelőző vagy kezelési célzattal. Hátrányuk a hosszú idejű rendszeres alkalmazás és az alacsonyabb hatékonyság. Tudományos igényű kipróbálás a következő anyagokra történt: tretinoin, kakaóvaj, oliva olaj, Bio-Oil. Nagy számban forgalmaznak olyan krémeket, olajokat amelyeknek a gyártójuk hatásságot tulajdonít, de erre vonatkozó vizsgálatot nem végzett. A helyileg alkalmazott hatóanyagok hatásosságának megítélését nehezíti a masszírozással történő alkalmazásuk, amely önmagában javíthatja a tüneteket.  
Tretinoin
Számos krémben megtalálható ez a kollagén képzést fokozó hatóanyag. Kettős vak, placebo kontrollos, 6 hónapos kipróbálás során stria rubra esetében a csíkok hossza és szélessége is csökkent. Stria alba esetében nem volt hatásos.
Kakaóvaj
Nagy számú kakaóvajat tartalmazó krém van forgalomban. Kipróbálás során nem volt hatásosabb, mint a placebo.
Olajok
Az olivaolaj randomizált vizsgálat során nem volt hatásosabb, mint a kontroll csoport. Mandulaolajat nem randomizált módon vizsgáltak, nem volt különbség a mandulaolaj és a kontroll csoport között, de masszírozással történő alkalmazása felére csökkentette az új striák számát.
Bio-Oil bőrápoló olaj
Számos összetevővel rendelkezi: növényi olajak, A- és E-vitamin, ásványi olajok. Kettősvak, randomizált, placebo kontrollos, 8 hétig tartó vizsgálattal szignifikánsan javította a striák megjelenését.   
Szilikon gél
Kettős vak, placebo kontrollos vizsgálattal szignifikáns változásokat találtak: a melanin tartalom növekedett, a kollagén és elasztin tartalom csökkent, a vaszkularizáció csökkent.
Savas hámlasztás
A glikolsav kollagén képző hatása a számos alkalmazási területe alapján jól ismert. Stria rubra esetében a csíkok szélessége csökkent, stria alba esetében ugyancsak csökkent a striák szélessége, emellett a melanin tartalom is növekedett. A triklórecetsav szintén kollagén képző hatású, havonta történő ismétlésekkel bizonyult hatásosnak.

Eszközös kezelések
Frakcionális (fraxel) lézerek
A különböző frakcionális lézerek azonos módon működnek, a lézer fénye nagyszámú, különálló hengerekben jut be a bőrbe. Az ablatív lézerek a hengerekben vaporizálják a hámot és az irhát, míg a non-ablatív lézerek koagulálják. A hengerek közötti ép területből a hám néhány nap alatt újraépül. A lézerfény hőhatása néhány hónap alatt új elasztikus és kollagén rostok termelődését váltja ki, ezáltal az irha tömörebbé, rugalmasabbá válik. A frakcionális széndioxid lézer ablatív típusú, stria alba esetében számos közlemény bizonyítja hatásosságát. Hatására a csíkok hossza nem változott, de a szélességük csökkent, a bőr texturája és a stria megjelenése javult, a páciensek megelégedettsége magas fokú volt. A frakcionális széndioxid lézer kezelés összehasonlító vizsgálatok szerint minden vizsgált paraméter tekintetében szignifikánsan hatékonyabb volt mint a glikolsav kezelés. Számos tanulmány szerint különböző non-ablatív frakcionális lézerek szintén eredményesen használhatók stria alba kezelésére.
Pulzáló festéklézer
A festéklézer 585 nm hosszú fénye a hemoglobinban nyelődik el, emellett a kollagén képzést is indukálja. Emiatt stria rubra kezelésre használható. Hatásosságát fokozza a kezelések ismétlése.
Nd:YAG lézer
Az Nd:YAG lézer 1064 nm hosszú fénye szintén a hemoglobinban nyelődik el és a kollagén képzést is fokozza. Stria rubra kezelésére használható, több kezelést igényel.
Dermaroller kezelés
A dermaroller kezelés kollagén képzést indukál, acnes hegek kezelésében számos közleményben írták le a hatásságát. Nincs közlemény stria esetében történő alkalmazásáról, de hatásmódja alapján széles körben alkalmazzák. Az elérhető eredményt a tű hossza és az ismétlések száma határozza meg.

A túlzott mennyiségű szőrzet sok ember számára okoz komoly lelki problémát.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A szőrzet mennyiségét elsősorban a szervezet androgén hormonjainak szintje befolyásolja. A férfi nemi hormonok - melyek a mellékvesékben és az ivarszervekben termelődnek - férfiakban és nőkben is jelen vannak. Mennyiségük és egymáshoz viszonyított arányuk a két nemben eltérő: férfiakban nagyobb, nőkben kisebb mennyiségben találhatók. A legfontosabb androgén hormon a tesztoszteron, amely a bőrben aktív hormonná, a dihidrotesztoszteronná alakul. Ez a hormon serkenti fokozott működésre a szőrtüszőket, amelynek eredménye a fokozott szőrnövekedés.

A fokozott szőrnövekedés 2 típusra osztható.
• Hypertrichosis
• Hirsutismus

Hypertrichosis: a mindkét nemnél előforduló hypertrichosis esetén az egész test szőrzete dúsabb. A fokozott szőrnövekedés természetesen leginkább a nőket nyugtalanítja. A szőrszálak mennyiségének megnövekedése, megvastagodása, színük sötétedése együttesen nagyobb mennyiségű szőrzet látszatát kelti. Az erőteljesebb szőrösödésnek legtöbbször nincs kóros oka, a jelenség örökletesen meghatározott.

Hirsutismus: a nők közel 10%-ban a piheszőrzet erős és pigmentált szőrzetté alakul át a hormonhatásra érzékeny területeken (arc, alhas, mellkas, hát). Vagyis a fokozott szőrnövekedés a test azon részein jelentkezik ahol normál körülmények esetén csak férfiaknál észlelhető szőrnövekedés. A fokozott szőrnövekedéshez gyakran társul a virilisationak nevezett tünetcsoport: az izomzat megerősödik és férfias eloszlásúvá válik, férfias kopaszodás, a hang mélyülése, pattanások kialakulása. Jellemzőek a menstruációs zavarok, a petesejt érésének hiánya és akár a menstruáció teljes elmaradása, terhesség nélkül.

A fokozott szőrnövekedés tünet, több tényező válthatja ki:
• Idiopátiás (ismeretlen eredetű): az esetek 95%-ában a normális hormonszintre történő fokozott reagálás áll a hirsutismus hátterében.
• Policisztás ovarium szindróma: (a hirsutismus leggyakoribb igazolható oka) a petefészkekben cisták alakulnak ki. A petefészkek és a mellékvesék is a normálisnál nagyobb mennyiségben termelnek androgén hormonokat. Szabálytalan menstruációs ciklust, túlsúlyt, meddőséget okoz, gyakran társul elhízással és anyagcserezavarokkal.
• Cushing-szindróma: a mellékvese túl sok kortizol hormont termel, ez a nemi hormonok egyensúlyának felborításával okoz hirsutismust.
• Gyógyszerek: szteroidok, immunszuppresszív szerek, vérnyomáscsökkentők.
• Daganat: petefészek daganat, mellékvese daganat, az agyalapi mirigy daganata okozhatja, a legritkább ok.

Az ismeretlen eredetű és a fokozott androgén termelődésű hirsutismus kezelésére fogamzásgátló tabletta szedése jelenthet megoldást. Az ösztrogént és progesztint tartalmazó szerek csökkenthetik a tesztoszteron termelését. Az antiandrogének gátolják a férfi nemi hormonok receptorokhoz való kötődését. A gyógyszeres kezelés megkezdését követően hónapok szükségesek, hogy a szőrnövekedésben látványos javulást lehessen elérni.

A nem kívánt szőrzet eltávolítására számos módszer létezik: borotválás, gyantázás, kémiai epilálás, halványító krém, elektroepiláció, villanófény kezelés, lézeres szőrtelenítés.

A szőrzet a hiánya vagy éppen túlzott mennyisége sok ember számára okoz komoly lelki problémát.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A szőrszálak növekedése 3 fázisú. Egy időben, egy testrészen mindhárom fázisú szőrszál megtalálható.
Növekedési (anagén) fázis: a szőrszál növekedése az irhában lévő szőrtüszőben történik, az előző szőrszál mátrixának maradványából. A mátrix sejtek 24 óránként osztódnak, osztódásukkal a hajszál folymatosan növekszik, amely naponta 0,35 mm-t (havi 1 cm) jelent. A szőrtüsző és a szőrszál kapcsolata ebben a fázisban folyamatos. A pigmentsejtek ekkor termelik a szőrszál festékanyagát, a melanint. Különböző melaninok (eumelanin: barna és fekete, feomelanain: vörös) vannak, ennek megfelelően változik a szőrszál színe. Örökletesen szabályozott és testtájtól függő, hogy egy szőrszál meddig marad ebben a stádiumban, átlagos ideje 3 - 6 év.

Átmeneti (katagén) fázis: a sejtosztódás és ezáltal a szőrnövekedés lelassul, majd megáll. A szőrtüsző fokozatosan összezsugorodik, ezáltal gyengül a kapcsolata a szőrszállal, elválik a vérellátást nyújtó papillától. A szőrtüsző ekkor az irha középső rétegében helyezkedik el. A mátrix sejtek nagy része leválik a papilláról és kis sejtcsoportot hagyva maga mögött a hajszállal együtt felfelé vándorol. Ez a legrövidebb fázis, ideje néhány naptól néhány hétig tart.

Nyugalmi (telogén) fázis: a szőrtüsző nyugvó állapotban marad, a szőrtüsző elszarusodik, majd eléri a bőrfelszínt, a szőrtüsző alsó része hiányzik. Ha a nyugalmi fázis végén az előző, csak kutikulája révén rögzített szőrszálat az újonnan növekvő szőrszál kilöki, és újra indulnak a szőrnövekedés fázisai. A nyugalmi fázis 2-4 hónapig tart. Egy átlagos élettartamú, hajhullás által nem érintett embernél ez a három fázis az élete során körülbelül huszonötször ismétlődik meg. Egy adott pillanatban az egészséges hajzatot alkotó hajszálak nagyjából 90%-a anagén, 10%-a telogén fázisban van. Egészséges ember naponta 50-60 hajszálat veszít.

A szárszálak sűrűsége testtájanként változó (szőrszál/cm2)

• Orca: 880
• Halánték: 770
• Alkar: 100
• Combok: 55
• Lábszár: 50
• Felkar: 40
• Has: 40

A szőrszálak megjelenését, növekedését számos tényező befolyásolja:
Örökletes tényezők: a szőrszál színe és minősége, a szőrzet sűrűsége és a szőrnövekedési ciklus ritmusa egyénenként különböző.
Hormonok: a belső elválasztású mirigyek által termelt különböző hormonok felelősek a szőr növekedéséért. A pubertás, a terhesség és a menopauza időszakában az endokrin mirigyek működése rendkívül aktív. A férfi nemi hormon (tesztoszteron) serkenti a szőr növekedését. Ezért a menopauza idején egyes nőknél finom, szakállszerű szőrzet jelenik meg a szakáll és a bajusz területén. Pajzsmirigy hormonok: hiányukban csökken a szőrzet mennyisége. Ösztrogének csökkentik a hajvesztést.
Vas és nyomelemek: a matrix sejtek osztódása ezen anyagok hiánya esetén lecsökken. Leggyakrabban a vashiány fordul elő.
Stressz: hatására jelentősen fokozódhat a szervezetben a hormontermelés, amely a szőrnövekedés hirtelen felgyorsulásával járhat együtt.
Gyógyszerek: egyes gyógyszerek hatással lehetnek az endokrin rendszer működésére, és felgyorsíthatják a szőrnövekedést. Jól ismert a citosztatikus kezelés alatt fellévő hajvesztés, ezek a gyógyszerek a mátrix sejtek osztódását gátolják és így anagén hajvesztést váltanak ki. A gyógyszeres kezelés befejezésével a szőrnövekedés visszaáll a normális ritmusába.
Dohányzás: a dohányosok szervezetében az adrenalin szint jelentősen megnőhet, ami maga után vonhatja a szőrszálak intenzív növekedését.

A szőrzet a hiánya vagy éppen túlzott mennyisége sok ember számára okoz komoly lelki problémát.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A szőrszál egy hámból és kötőszövetből álló henger alakú képletben, az irhában található szőrtüszőben helyezkedik el. A szőrtüsző annál mélyebben található, minél nagyobb a szőr- vagy a hajszál. A szőrtüsző kötőszövetes vázának felső harmadán simaizom tapad, amely a szőrszálat kiemeli a bőrfelszínből. A szőrszál és a simaizom alkotta szögletben található a faggyúmirigy. A haj- és szőrszálak színe a melanin fajtájától (eumelanin: barna és fekete, feomelanain: vörös) és a mennyiségétől függ. A tenyér és a talp kivételével a bőr csaknem teljes felületét szőrzet fedi, feladata a hővédelem. A hónaljszőrzet az izzadtság párologtatásával a hőleadásban játszik szerepet.

Három típusú szőrzet alakul ki az élet folyamán:
Magzati szőrzet – a magzati élet 3. hónapjától kezdve fejlődik, az 5. hónapban éri el fejlettsége tetőfokát, majd az utolsó magzati hónapban kihullik.
Pehelyszőrzet - születés után fejlődik ki, amelyet egyes helyeken később a terminális szőrzet vált fel. A tenyér, a talp, az ujjak tenyéri felszíne és a terminális szőrzettel borított helyek kivételével az egész testfelületen ez a típus található. A szőrszál 2 cm-nél rövidebb, kevés melanint tartalmaz.
Terminális szőrzet - már újszülött korban megvan a haj, a szemöldök és a szempilla. Egyéb területeken később jelenik meg, ezek a területek a következők:
• szeméremszőrzet
• hónaljszőrzet
• szakáll, bajusz
• orrnyílás, fülnyílás szőrzete

Mindegyik szőrtípus két részből áll: a szőrtüszőben lévő gyökérből és a bőr felszínével 45-os szöget bezáró, bőr feletti szárból. A szőrszálak a szőrtüsző legalsó, mátrix nevű részéből termelődnek. A mátrix sejtek anyagcseréje nagyon gyors, ezért a szőrzet minden ártalmas hatásra nagyon érzékeny: radioaktív sugárzás, citostaticum, vitaminhiány. A mátrix sejtek között pigmentsejtek találhatók, melyek a szőrszál színét meghatározó melanint juttatják a szőrtüsző sejtjeibe. Őszüléskor megszűnik a melanin termelés vagy elpusztulnak a pigmentsejtek.
A mátrixba boltozatszerűen egy érben, idegekben gazdag szövet, a kötőszöveti papilla nyomul, amely a szőrzet gyors növekedéséhez szükséges tápanyagokat biztosítja. A mátrix sejtek elhelyezkedésüknek megfelelően a szőrszál három részét hozzák létre.

• Velőállomány: lazán rendezett, kerek vagy korong alakú sejtek oszlopaiból áll. A sejtek lágy keratin szálakat, melanint tartalmaznak. A hám szemcsés, fénylő- és szarurétegének felel meg.
• Kéregállomány: a szőrszál 75 – 80 %-át képezi, szabályosan szerveződött, kemény keratin szálakból áll. A hám alapi és tüskés rétegéből képződik.
• Külső kéreghártya (kutikula): a szőrszál felszíne, zsindelyszerűen egymást borító keratinlemezekből áll. A szőrnek a szőrtüszőben való rögzítését, valamint a szőrszál belsejének kémiai és fizikai hatásoktól történő védelmét biztosítja.

A bőr bonyolult, intelligens önszabályozó rendszerével számos feladatot lát el.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr igen sok különböző feladatot lát el, amelyek jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak és csak részben választhatók szét egymástól. A bőr funkciói kapcsán egy laikusnak a mechanikai védő szerep jut elsőként eszébe, bár ez valójában a legegyszerűbben működő funkció. A bőr sok funkciójának zavartalan működését összehangoltan működő, intelligens önszabályozó képessége révén biztosítja. Állandóan reagál a környezetre, tájékoztatja a szervezetet a külvilágban lévő potenciális veszélyforrásokról. A következő funkciói vannak:

• mechanikai védelem
• barrierfunkció
• immunológiai védelem
• hidrolipid film (savköpeny)
• fényvédelem
• hőszabályozás
• felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
• érző szerep

Az ép, egészséges bőr lágy, telt és rugalmas, bársonyosan sima tapintású. Hidratáltságának mértéke meghatározza a bőr egészségét és megjelenésének minőségét. A bőr 70%-a víz, ennek 75%-a az irhában található. A bőr hidratációjáért két tényező felelős. Az egyik a hámsejtek víztartalma, ennek egy része kötött formában van, másik része dinamikus, a keringés révén állandó mozgásban van. A bőr saját vízszabályozásával igyekszik mindig optimális szinten tartani a kötött illetve a keringésben lévő, dinamikus víz egymáshoz viszonyított arányát.

A bőr hidratációjáért felelős másik tényező az a felszíni védőréteg, amely megakadályozza, hogy a sejtekben tárolt víz a bőrből elpárologhasson. A bőrnek ezt a szaruréteget borító, vízből és zsírokból álló emulzióját hidrolipid filmnek (korábbi neve: savas védőköpeny) nevezzük. A hám rétegei közül a szaruréteg játszik alapvető szerepet a bőr megfelelő hidratációjának fenntartásában. Két vízforrása a verejték és az irha felől a hámba jutó nedvesség. A bőr víztartalmát a vizet megkötő természetes nedvességkötő faktorok (pl. a karbamid) és a víz elvesztését gátló, sejtek közti zsírok szabályozzák. A szarurétegnek a külvilág anyagaival szembeni védőképessége, áthatolhatatlansága a szarusejtek közötti lipidek mennyiségétől és minőségétől függ. A láthatatlan vízvesztés, azaz a bőr párolgáson keresztüli, kismértékű folyadékvesztése a normális funkció része. Ha azonban a szaruréteg nem nyújt megfelelő védelmet a bőr számára, ez a folyadékveszteség magas is lehet.

A hidrolipid film összetétele: az irha mirigyei által termelt váladékok (verejték, víz, faggyú), az elszarusodás végtermékei és a lehámló szarusejtek alkotják. A benne lévő gyenge savaknak köszönhetően az egészséges bőr pH értéke 5,4 és 5,9 közötti. Fő alkotóelemei zsírsavak, trigliceridek, ceramidok, és a koleszterin. Emellett egyéb szerves vegyületeket is találhatók benne: urea, a kreatinin, aminosavak. A nátrium-klorid a legnagyobb mennyiségű szervetlen összetevő. Összetételét és mennyiségét számos tényező befolyásolja: életkor, nem, régió, napszak, évszak, páratartalom, stressz, egészségi állapot. A faggyúeredetű zsírok aránya magasabb a férfiak bőrén. Az újszülöttek bőrét az élet első napjaiban lipidekben gazdag védőréteg borítja, majd a hidrolipid film zsírtartalma lecsökken, és a gyerekek bőrfelszínén található lipidek mennyisége egészen a pubertásig nem jelentős. Serdülőkorban a fokozódó hormontermelés következtében megnő a hidrolipid film lipidtartalma, a bőr zsírossá válik. A bőrtípusnak megfelelően felnőttkorban viszonylagos állandóság jellemzi a bőr zsírtartalmát, de ez egy adott határon belül hormonális, környezeti vagy egyéb tényezők hatására változhat. Az öregedés során a bőrt védő lipidréteg egyre inkább elvékonyodik, a benne található vízmegtartó tulajdonságú lipidek mennyisége csökken.

A hidrolipid film funkciói

• Megóvja a bőrt a kiszáradástól. Lipidtartalmának köszönhető, hogy a vízmegkötő tulajdonságú anyagokat, a Natural Moisturizing Factor-at (NMF) a szaruréteg képes magában megtartani, és nem távoznak el bőrből. A bőr víztartalmát, valamint pH-értékét szabályozó, természetes hidratáló faktor összetevői között megtalálhatóak szabad aminosavak, nátrium-laktát, urea, ásványi sók, pirrolidon-szénsav valamint egyéb, vizet kötő tulajdonságú, szerves és szervetlen anyagok. A bőrfelszíni lipidek védelmét élvező, természetes nedvességmegtartó anyagok szerepe a szaruréteg hidratáltsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
• Védelmet nyújt a bőrnek a környezetében található kórokozókkal (gombák, baktériumok, vírusok) szemben. A bőr savas kémhatása, a felszínén élő természetes, állandó baktériumflóra, a verejték és a szarusejtek együttesen biztosítanak hatékony védelmet a bőr számára a kórokozók és az allergének ellen, amelyek a bőrbe kerülve gyulladást, fertőzéseket, allergiás reakciókat válthatnának ki. A savas vegyhatás mellett települ meg a bőr normál baktériumflórája, amely az egészséges bőr „tartozéka”, meggátolja a kórokozók megtelepedését ill. szaporodását. A hónaljárokban, az emlőbimbón, a lágyékhajlatban és a nemi szervek környékén az illatmirigyek lúgos váladéka miatt a hidrolipid filmréteg pH értéke 6,5 körüli. Így ezeken a területeken a bőr savköpenye megszakad, amely lehetővé teszi kórokozók - főleg gombák - elszaporodását. Túlzott mértékű lúgos szappan használat miatt a pH érték ugyanúgy lúgos tartományba tolódik el.
• A hidrolipid filmréteg biztosítja a hám rugalmasságát.
• Szerepe játszik a szarurétegben kialakuló kémiai károsodások helyreállításában.

A hidrolipid filmréteg károsodása bőrszárazsághoz vezet. A száraz, dehidratált kültakaró nem képes szerkezeti épségét megtartani, és számos, összetett funkcióját zavartalanul ellátni. Minden harmadik ember egyharmada - legalább időszakosan vagy az idős korban - küzd a bőrszárazság problémájával, amelynek következtében a bőr komfortja és védekezőképessége csökken. A vízmegkötő anyagok hiánya fokozott vízvesztéshez vezet, így a bőr kiszárad és berepedezik. A vízmegkötő anyagok mennyisége örökletesen változó. Atopiás dermatitisben csökken ezen anyagok mennyisége, amely az atopiás dermatitis kialakulásának egyik fő oka.