A bőr bonyolult, intelligens önszabályozó rendszerével számos feladatot lát el.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr igen sok különböző feladatot lát el, amelyek jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak és csak részben választhatók szét egymástól. A bőr funkciói kapcsán egy laikusnak a mechanikai védő szerep jut elsőként eszébe, bár ez valójában a legegyszerűbben működő funkció. A bőr sok funkciójának zavartalan működését összehangoltan működő, intelligens önszabályozó képessége révén biztosítja. Állandóan reagál a környezetre, tájékoztatja a szervezetet a külvilágban lévő potenciális veszélyforrásokról. A következő funkciói vannak:

• mechanikai védelem
• barriefunkció
• immunológiai védelem
• hidolipid filmréteg (savköpeny), fontossága miatt önálló bejegyzést kapott
• fényvédelem
• hőszabályozás
• felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
• érző szerep

Fényvédelem
Az ultraibolya sugárzás (UV-B ill. UV-A) a hámsejtekben szabad gyökök képződéséhez vezet. A szabad gyökök bőrgyulladást okoznak illetve a hámsejtek DNS-ének károsításával bőrrákok kialakulását idézik elő. Emellett a túlzásba vitt napozás pigmentfoltok megjelenését és a bőr korai öregedését eredményezi. A hámsejtek között, az alapi rétegben elhelyezkedő pigmentsejtek termelik a melanint, amelyet nyúlványaikkal eljuttatnak a hámsejtekbe. A melanin elnyeli az UV sugárzást, ezáltal meggátolja a káros szabad gyökök képződését. Minél aktívabbak a pigmentsejtek, annál barnább az illető bőre és ezáltal jobban véd az UV sugárzástól. A fényvédelem egyik másik eszköze a hám UV sugárzás által kiváltott megvastagodása. A hámsejtek által termelt urokánsav kisebb mértékben járul hozzá a bőr fényvédelméhez. A bőr természetes fényvédő képessége sok esetben (főleg világos bőrtípus esetében) nem elegendő, emiatt szükséges a napfény UV sugárzásának kivédésére a fényvédőszerek rendszeres használata.

Hőszabályozás
A bőr, mint hőszigetelő anyag passzívan végzi a hőszabályozást, megvéd mind a túlzott felmelegedéstől, mind a túlzott lehűléstől. A bőraljában található zsírszövet fő feladatai a hőszigetelés és az energiatermelés, a zsírokat a szervezet szükség esetén lebontja, eközben energia szabadul fel. Emellett a verejtékezés és az erek átmérőjének szabályozása révén aktívan is befolyásolja a hőszabályozást. A verejtékezés fokozásával az idegrendszer a szervezet hűtését éri el, ugyanis a kiválasztott verejték elpárolgása hőt von el a szervezettől. Melegben az idegrendszer az arteriolák tágításával növeli a vérátáramlást és ezen keresztül a hőleadást. Hidegben az arteriolák szűkítésével az idegrendszer csökkenti a vérátáramlást és ezen keresztül a hőleadást. A szervezet és a külvilág közötti hőcsere révén a bőr gondoskodik arról is, hogy a test hőmérséklete az optimális 37° C körüli értéken megmaradjon. Ha a testhő emelkedik, a bőrben fokozódik az izzadás, a keletkező verejték elpárolgásával pedig a szervezet hőt tud leadni a környezetnek. Ha a kinti hőmérséklet alacsony, libabőrös lesz az ember. A szőrmerevítő izmok megemelik a szőrszálakat, és tevékenységük közben energiát termelnek, amely ugyan csak minimális mértékben, de azonnal megnöveli a bőr hőmérsékletét.

Felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
A zsíroldékony anyagok számára a faggyúmirigy ill. a faggyúban lévő zsiradékok, valamint a szaruréteg képezi a felszívódás útját. A barrier funkció sok anyag számára komoly gátat jelent, a párakötés segít a barrier funkció átmeneti csökkentésében. A vízoldékony anyagok felszívódására a verejtékmirigyek adnak lehetőséget, de ennek a szerepe jelentéktelen. Az irha alapállományában található hialuronsav és kondroitinkénsav nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tudnak megkötni, ezáltal részt vesznek a szervezet a só- és vízháztartásának a szabályozásában. A zsírszövet tápanyagraktár, emellett zsíroldékony vitaminok ill. gyógyszerek raktározását végzi. Az irha alapállománya nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tud megkötni. A bőr kiválasztó szerepe csekély: víz, konyhasó, illatanyagok, egyes gyógyszerek kiválasztását végzi.Napfény hatására a bőrben D-vitamin termelődik, amely a növekedési folyamatokhoz, a megfelelő csontosodáshoz és számos más élettani folyamathoz is nélkülözhetetlen a szervezet számára.

Érző szerep
Az irhában található idegvégződések az idegek közvetítésével hő-, tapintási-, nyomási-, vibráció és fájdalomingereket továbbítanak az agyba. A tapintás, a fájdalomérzés, a viszketés érzékelésére számos - az irha hálózatos rétegében helyet foglaló - végkészülék alakult ki (Merkel-féle tapintósejt, Meissner-féle testecske, Krause-féle bunkó, Ruffini-féle testecske, Vater–Pacini-féle lemezes testecske). Ezek mellett a fájdalomérzékelést a hámban és az irhában lévő szabad, faágszerű idegvégződések is végzik. A hideg érzékelésére a Krause-féle végbunkók és a Golgi–Mazzoni-féle végkészülékek szolgálnak, amelyek többsége az irha nyúlványos rétegében helyezkedik el. A meleget az irha hálózatos rétegében található tok nélküli Ruffini végtestecskék érzékelik. Az így felfogott ingereket az idegrostok a gerincvelőn keresztül a központi idegrendszerbe juttatják. Itt történik azok tudatosulása ill. innen indulnak ki azok a reflexek, amelyek az adott ingerre történő választ irányítják.

A bőr bonyolult, intelligens önszabályozó rendszerével számos feladatot lát el.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr igen sok különböző feladatot lát el, amelyek jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak és csak részben választhatók szét egymástól. A bőr funkciói kapcsán egy laikusnak a mechanikai védő szerep jut elsőként eszébe, bár ez valójában a legegyszerűbben működő funkció. A bőr sok funkciójának zavartalan működését összehangoltan működő, intelligens önszabályozó képessége révén biztosítja. Állandóan reagál a környezetre, tájékoztatja a szervezetet a külvilágban lévő potenciális veszélyforrásokról. A következő funkciói vannak:

• mechanikai védelem
• barrierfunkció
• immunológiai védelem
• hidrolipid filmréteg, fontossága miatt önálló bejegyzést kapott
• fényvédelem
• hőszabályozás
• felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
• érző szerep

Mechanikai védelem
A testet borító vékony, finom kültakaró számos fizikai hatással (nyomás, ütés, horzsolás) szemben nyújt hatékony védelmet. Az állandó megújulásra képes, többrétegű hám legkülső szintjét a szaruréteg alkotja, amely elszarusodott, elhalt hámsejtekből áll. A szaruréteg jelenti azt a legkülső határvonalat, amely elsőként kerül kapcsolatba a külső környezettel, és védi ki annak káros hatásait. A hámban a tüskés sejtek desmosomáik révén szorosan kötődnek egymáshoz, ez eredményezi a hám mechanikai ellenálló képességét. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé az irha kollagén és rugalmas rostjai teszik. A bőralja zsírszövete és kötőszöveti sövényei alápárnázzák a bőrt, ezáltal a bőrt érő nagyobb mechanikai hatásokat tompítják.

Barrier (gát) funkció
A barrier funkcióban az elszarusodott hámsejtek és a lipidek vesznek részt. A bőr lipidjei a tüskés sejtréteg hámsejtjeiben képződnek, majd a szemcsés réteg sejtjei közé kerülnek. Itt úgy viselkednek, mint a malter, vagyis kitöltik a téglák (a hámsejtek) közötti réseket, és cementként összetartják a hámsejteket. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja a kórokozók, kémiai anyagok, allergének hámba történő bejutását. Ezen kívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolit vesztést és így megóvja a szervezetet a kiszáradástól.

Immunológiai védelem
A szervezet kórokozók elleni védelmi rendszere részben a bőrben és azon belül is a hámban lép működésbe. A hidrolipid filmréteg, a normál baktériumflóra és a barrier a nem specifikus védelem része. A bőr immunrendszere specifikus (csak egy kémiai anyagra vagy kórokozóra) módon reagál. Ha a nem specifikus védelmi vonalon átjut a kórokozó, akkor a bőr immunrendszere azonnal aktiválódik. A hámban elhelyezkedő Langerhans sejtek vezető szerepet töltenek be a bőr immunrendszerében. Falósejt funkciójuk révén bekebelezik támadókat. A Langerhans sejtek az immunrendszer bőrbe kihelyezett őrszemei is. A kórokozóval (vírus, baktérium, gomba) történt találkozás után a Langerhans sejtek elhagyják a hámot, bejutnak az irhába és a nyirokereken keresztül a környező nyirokcsomóba jutnak. Eközben érési folyamaton mennek keresztül, ami lehetővé teszi, hogy az antigénre specifikus T-segítő lymphocyták számára bemutassák az antigént. Ezáltal az immunrendszer felismeri, hogy milyen kórokozó támadta meg a szervezetet, majd egyéb T-lymphocyták elpusztítják az antigént. Hasonló felismerő szerepet játszanak az allergiás kontakt ekzema kialakulásában is. Az irhában található sejtek közül a T-lymphocyták, a falósejtek, a hízósejtek az immunrendszer sejtjei, amelyek a szervezet számára idegen anyagok kiiktatásában vesznek részt.

Az egészséges köröm az esztétikum egyik fontos hordozója.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A köröm az ujjak végpercén található. A mindennapi életben a köröm alatt a körömlemezt értjük, de mint a következőkben láthatják a köröm összetett anatómiai szerkezettel rendelkezik. A köröm formája az alapperc csontjától függ, emberről emberre igen változó, oldalról nézve domború. A köröm részei: körömlemez, mátrix, körömredők, körömágy. A köröm funkciói főleg mechanikaiak: az ujjak finom mozgásait segíti elő, az ujjaknak mechanikai védelmet ad. Az ujjbegy alátámasztásával segíti a tapintást.

A körömlemez részei: a körömágyhoz erősen rögzített élettelen szaruból álló szarulemez és a köröm szabad széle. Színe a fényáteresztő képességétől függ: a szabad szél fehér, a nagyobb rész a kapillárisok áttűnése miatt rózsaszín, a félhold alakú holdacska szintén fehér. A holdacska területén még zajlik az elszarusodás, a keratinrostok rendezetlenek és így a fényvisszaverés teljes. A holdacska íve jelzi a mátrix végét. A köröm szabad szélénél lévő kb. 1 mm széles barnásvörös ív (hyponychium) a körömágy szélét jelzi, itt megy át elszarusodó laphámba. A körömlemez elszarusodott, magtartalmú, hosszanti irányban rendeződött kemény keratinrostokat tartalmazó, egymáshoz szorosan tapadó, párhuzamosan elrendeződött sejtekből áll. A körömlemezen finom hosszanti barázdákat lehet látni. Növekedése folyamatos, a kézen napi 0,1 mm-t, míg a lábon 0,05 mm-t nő. Így a kézköröm 3-4, míg a lábköröm 6-8 hónap alatt nő le. Növekedése nyáron ill. fiatal korban gyorsabb. Vastagsága kézen 0,5-0,7 mm, lábon 1-1,5 mm, amely kb. 100-150 sejtréteget jelent. Majdnem minden változása a mátrixban alakul ki. Gombák illetve kémiai anyagok képesek a körömlemez közvetlen károsítására.

A mátrix 5-6 mm széles, a körömlemez felső végén lévő, folytonosan osztódó hámköteg. A körömredőn kívüli része a holdacska. A mátrix felső része a körömlemez felső, míg az alsó része a körömlemez alsó részét termeli, a két lemez egymáshoz szorosan kapcsolódik. A hátsó körömredőt érintő károsodások a mátrixot könnyen károsítják. A felső részt érő károsodások a körömlemez felületét, míg az alsó részt érők a teljes körömlemezt érintik. Csaknem az összes körömbetegség a mátrix károsításával alakul ki.

Körömredők a mátrixot kétoldalt ill. felül fedő bőrredők. Az oldalsó redők keskenyebbek, a hátsó szélesebb (kb. 5 mm) és fedi a mátrixot. A hátsó redő alsó, a körömlemezre ráforduló részén elszarusodó laphám van, ennek része a körömlemezre is ráterjedő eponychium. A hátsó redő élén lévő elszarusodott laphám a körömbőröcske. Sérülésekor kórokozók telepedhetnek meg.

A körömágy a körömperc hámjának körömlemez alatti része. A holdacskánál éles határ választja el a mátrixtól. A másik határa a körömlemez szabad szélénél lévő hámredő, a hyponychium. A körömágyban szaru csak kórós körülmények között (pl. pikkelysömörben) termelődik.

A köröm nagyszámú betegsége közül a benőtt köröm ill. a körömgombásodás kezelésével mindennaposan foglalkozunk

A bőr mirigyei az irhában találhatók, az általuk termelt váladékok biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, létrehozzák a hidrolipid filmréteget.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

Három (faggyú-, verejték-, és illatmirigyek) eltérő működésű és szerepű mirigy található az irhában. Váladékukat vagy a szőrtüszőn keresztül, vagy közvetlenül (ezek a pórusok) juttatják a bőr felszínére. Az egyes testtájékokra jellemző, hogy az adott területen melyik mirigy fordul elő. Emellett a különböző mirigyek száma és aktivitása testtájékonként és életkoronként is változó. Az egyes mirigyek működését hormonális és idegi hatások irányítják. Váladékaik biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, és fenntartják a bőr működésében több fontos szerepet is betöltő hidrolipid filmréteget. Az egészséges bőr felszíne enyhén savas vegyhatású (pH 5,4-5,9), innen származik a savköpeny elnevezés.

Faggyúmirigy: anatómia egységet képez a szőrszállal és a szőremelő izommal, az irhában a szőrtüszők nyílásába nyílik. A tenyér és a talp, a makk, a fityma, a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók, sűrűségük testtájanként változó. A legtöbb faggyúmirigy az arcon, a fejbőrön, a mellkason és a hát felső harmadában található. Az arcon lévő mirigyek nagyobbak a karokon és a lábakon elhelyezkedőknél. A faggyúmirigyek holokrin mirigyek: a faggyú termelése a sejtek teljes szétesésével jár, amely 2-3 alatt zajlik le. A szétesett sejteket a folyamatosan osztódó alapi sejtek pótolják. Zsíros anyagot, faggyút választanak ki, ami megvédi, és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. Az enyhén savas vegyhatású faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek keveréke. Zsíros tapintatú, sűrűsége testtájanként és évszakok szerint is változó. Meghatározó szereppel bír a bőr hidrolipid rétegének és savas vegyhatásának kialakításában. A szőrszálak lassú növekedésükkel szállítják a bőr felszínére, ahol a kezünkkel, testmozgásunkkal, fésülködéssel akarva-akaratlanul eloszlatjuk. A zsíroldékony anyagok felszívódása a faggyúmirigyeken keresztül történik. Születéskor a faggyúmirigyek igen aktívak, de aktivitásuk és nagyságuk gyorsan csökken. Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik az aktivitásuk a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó férfi nemi hormonok hatására. Az ösztrogének hatása ellentétes, a pubertás után nőkben a mirigy aktivitása lényegesen alacsonyabb, mint férfiakban.

Verejtékmirigy: gomolyag alakú, az irha alsó rétegében helyezkedik el, a kivezetőcsöve függőlegesen felfelé halad a hám felé és végül a hámléceken nyílik. Eccrin működésű mirigy, vagyis a sejtekben lévő speciális szemcsék termelik a verejtéket, amely savas vegyhatású, túlnyomó része víz illetve nátrium-klorid. Sűrűségük testtájanként változó, a legtöbb mirigy a tenyéren illetve a talpon található, majd a fejen és az arcon, a legkevesebb a törzsön. Feladatuk a szervezet hűtése - ugyanis a kiválasztott verejték elpárolgása hőt von el a szervezettől – és a méregkiválasztás. Működésüket az idegrendszer szabályozza. Érzelem, hőhatás, munkavégzés fokozza a verejtéktermelést. Helyi (hónalj, talp, tenyér) fokozott működése a mindennapokban rendkívül kellemetlen, csak botox kezeléssel lehet hatékonyan befolyásolni.

Illatmirigy: csak a hónalj, az emlőbimbó, a nemi szervek, és a végbélnyílás körül találhatók. Apocrin mirigyek, vagyis csak a sejtek külső része képezi a tejszerű váladékukat, kivezető nyílásuk a szőrtüszőbe nyílik. Váladékuk lúgos vegyhatású, így ezeken a területeken a bőr savköpenye megszakad. A pubertás kezdetétől kezdenek működni, váladékuk folyamatosan termelődik, a váladék ürülését az idegrendszer irányítja.

A bőr különböző rétegeinek táplálását a bőr érrendszere biztosítja.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr érrendszerét alkotó artériák és arteriolák, vénák és venulák és az őket összekötő kapillárisok két fonatot képeznek az irhában. A mély fonat az irha és a bőralja határán található. Vastagabb erek (artériák és vénák) képezik. Innen függőleges (kandeláber) erek vezetnek az irhába. A nyúlványos és a mély hálózatos réteg határán, a felülettel párhuzamosan helyezkedik el a felületes fonat. Az itt elhelyezkedő arteriolákból kapillárisok jutnak függőlegesen a hám alá, az irha nyúlványos rétegébe.

A kapillárisok csak néhány réteg sejtből állnak, faluk átjárható a tápanyagok, az oxigén, a folyadékok, és a salakanyagok számára. Ezáltal biztosítják ezen anyagok cseréjét a vér és a szövetek között. A nyúlványos rétegbe bejutó tápanyagok diffúzió útján táplálják a hámot. A kapillárisok ezt követően hajtűszerűen visszahajolnak és a felületes fonat venuláiba térnek vissza, majd a mély fonatban összerendeződve a vénákat képzik. A két fonatot függőlegesen futó (az un. kandeláber) erek kapcsolják össze.

A bőralja a bőr legalsó rétege, amely a test kontúrját formálja meg.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőrt a bőralja párnázza ki. Döntően zsírszövet és kötőszöveti sövények alkotják. A zsírsejtek párna formájú, nagyméretű, kollagén rostokkal összetartott fészkekben helyezkednek el. A sövényekben futnak az erek és az idegek. A bőralja kötőszöveti rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják.

Nemi és faji tényezők befolyásolják testtájanként változó megoszlását. A sövények speciális elrendezése által, a csípőkön, fenéken és a combokon okozott cellulit jóval gyakrabban fordul elő nőkben. A férfiak ezzel szemben a törzsön hajlamosak a zsírpárnák gyűjtésére. Rossz a regenerációs képessége, ezért sérülése hegszövet képződéssel jár.

A bőralja a következő feladatokat látja el: hőszigetelés, az energiatermelés és energiaraktározás szabályozása, a nagy erejű mechanikai hatások tompítása.

A hám alatti irha a bőr rugalmasságának, fiatalságának fő hordozója.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A hám alatti irha sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló, egy átlagos súlyú felnőtt esetében 3-4 kg súlyú kötőszövet. Két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a felületes nyúlványos és a mély hálózatos rétegből áll. A nyúlványos réteg egy jól látható hullámos vonallal élesen elhatárolódik a hámtól. A hullámos forma megnöveli az érintkezési felületet, és a nyúlványokon keresztül haladó erek révén kielégítő tápláltságot biztosít az alapi sejteknek. A hámmal érintkező felső rész tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz ujjbegyén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az azonosításra alkalmas ujjlenyomatot.

A hálózatos réteg az irha alsó részét alkotja és folyamatosan megy át a bőraljába. Ez a réteg viszonylag sejtszegény, rostjai nyalábokat alkotnak. A rostok mennyisége, minősége és elrendeződése határozza meg a bőr rugalmasságát, a test mozgásaihoz való alkalmazkodást. Ha a bőr sérülése az irharétegig ér, akkor maradandó nyommal, heggel gyógyul. Az irhában találhatók a bőr mirigyei, a járulékos elemek (szőr, köröm), az erek, az idegrostok és az idegvégződések.

Sejtek: legnagyobb számban a rostokat és az alapállományt képző kötőszöveti sejtek vannak, ezen kívül az immunrendszerhez tartozó sejtek (hízósejt, Langerhans-sejtek, makrofágok) találhatók benne.

Rostok: Az irhában találhatók a bőr rugalmasságát és szilárdságát biztosító rostok: kollagén (polimerizált óriásmolekula), rugalmas rostok, rácsrostok. A fiatal emberek bőre rugalmas, mert a kollagén rostok nagy mennyiségű vizet képesek megkötni. A bőr öregedésével a kollagén rostok közötti kötések száma nő, ezáltal csökken a vízmegkötő képessége és a bőr ráncossá válik. A kollagén rostok csak akkor termelődnek újra, ha intenzív regenerációs igény áll fenn, pl. sérülések esetén. A rugalmas rostok nem képződnek újra.

Alapállomány: a rostok között hosszúláncú cukormolekulák találhatók (hialuronsav, kondroitinkénsav). Ezek a folyamatosan újraképződő molekulák a fibronektin (a "ragasztó") segítségével a fehérjedús kötőszövethez kapcsolódnak. Nagy mennyiségű vizet és elektrolitokat tudnak megkötni, így térfogatnövelő hatásúak és részt vesznek a szervezet folyadék háztartásának szabályozásában, és a bőr rugalmasságának fenntartásában. Mennyiségük időskori csökkenése a ráncok kialakulásának egyik fő oka.

Az irha fő feladatai: a bőr rugalmasságának fenntartása, a közepes erősségű mechanikai hatások elleni védelem, fontos szerepet játszik szervezet immunrendszerében, a szervezet só-vízháztartásának egyik szabályozója.

A hám a bőr külső, mindenki által látható része: "a lélek tükre".

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A hám a testünket a külvilágtól elhatároló, átlagosan 0,1 mm vastagságú többrétegű elszarusodó laphám. Szerkezete tömör, felületének elszarusodott rétege állandóan lehámlik. A hám a testnyílásoknál a nyálkahártyák el nem szarusodó hámszövetébe megy át. Vastagsága elsősorban az alapi réteg sejtjeinek szaporodási sebességétől függ. A hámsejtek az alapi rétegben folyamatosan osztódnak, az új sejtek a felszín felé mozognak, eközben veszítenek víztartalmukból és ellaposodnak. A sejtek átlagosan 28 nap alatt érik el a bőrfelszínt, ahol leválnak. A pórusok hám felületén lévő apró nyílások, az arcon nagyobbak, más területeken rendszerint nem is látszanak. Pórusoknak hívjuk az izzadságmirigyek, a faggyúmirigyek, és az illatmirigyek nyílásait is. Az elhalt felszíni sejteket speciális zsírok tartják össze és teszik a vízhatlanná. A hám felületén levő árkok és lécek jellegzetes, az egyedre jellemző rajzolatot alkotnak. A hámban nincsenek erek, a hámsejteket az irha legfelső rétegében futó hajszálerek táplálják. A hámot 90%-ban hámsejtek alkotják, változásuknak megfelelően 5 réteget különböztetünk meg: alapi réteg, tüskés sejtes réteg, szemcsés réteg, fénylő réteg, szaruréteg.

Alapi réteg: az irhát borító alapi réteg egy sejtsor vastagságú, henger alakú sejtekből áll. Ezek a sejtek őssejtként viselkednek, folyamatos osztódásuk biztosítja a hám regenerációjához szükséges sejtmennyiséget. Az újonnan képződött sejtek többlépcsős érési folyamat során a felsőbb rétegekbe jutnak. Az alapi sejtek az általuk termelt, az irha és a hám közötti határt jelentő bazálmembránon ülnek. A bazálmembránban található fehérjék ill. kollagének kapcsolják össze a hámot és az irhát. Az alapi réteg sejtjei ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró erek (kapillárisok) által odaszállított táplálékukat.

Tüskés sejtes réteg: néhány sejtsornyi sokszögű sejtek alkotják. Különleges sejthártya képződményeik révén (desmosomák és azokhoz kapcsolódó tonofibrillumok) szorosan kötődnek egymáshoz, ez eredményezi a hám mechanikai ellenálló képességét. A bőr lipidjei is ezekben a sejtekben képződnek, majd a szemcsés rétegben a sejtek közé kerülnek.

Szemcsés réteg: ebben a rétegben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, ezekben a sejtekben kezdődik meg az elszarusodási folyamat. Nevét a kis fehérje egységekből felépülő keratohialin szemcséktől kapta.

Fénylő réteg: nevét erős fénytörő képessége miatt kapta. A sejtek laposak és szorosan helyezkednek el egymás mellett. A sejthatárok már nem ismerhetők fel. Csak a tenyéren és a talpon található ez a réteg.

Szaruréteg: a hám legfelső, sejtmagvakat már nem tartalmazó rétege, belsejében szaru (lágy keratin) található. Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek helyezkednek el. A szaruréteg alsó egyharmada permeábilitási barrierként szolgál, azaz védelmet nyújt a bőr mélyebb rétegeinek a külső behatásokkal szemben. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak és szabad szemmel nem láthatóan folyamatosan lehámlanak. A szaruréteg vastagsága testtájanként (0,05-0,2 mm, kb. 20 sejtsor) változik. A hajlatokban a legvékonyabb, a talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm is lehet.

A hám egyéb sejtjei: pigmentsejtek, Langerhans sejtek, Merkel sejtek. A hámsejteknél nagyobb pigmentsejtek az alapi réteg sejtjei között találhatók, faágszerű nyúlványaikkal a tüskés réteg sejtjei közé nyúlnak. Ezekkel a nyúlványokkal a Golgi membránjukban ultraibolya sugárzás hatására termelt melanint a tüskés réteg sejtjeibe juttatják. A Langerhans-sejtek az immunrendszer hámban található nyúlványos sejtjei. A Merkel sejtek szerepe kevéssé ismert, az idegrendszerhez tartoznak.

A bőr a testünket határoló, a külvilággal és a belső szervekkel intenzív kapcsolatban lévő szerve.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr testünk legnagyobb kiterjedésű szerve, amely mintegy 1,8 m2-t tesz ki. A bőr teljes vastagsága testtájéktól, kortól, nemtől, egyéntől függően 1,2-4,3 mm. A bőr 3 rétegből áll, ezek kívülről befelé haladva: a hám, az irha és a bőralja.
A hám a testünket a külvilágtól elhatároló, többrétegű, elszarusodó laphám. A hám 90%-át hámsejtek alkotják, érésüknek megfelelően 5 réteget különböztetünk meg. A hámsejteken kívül a bőr festékanyagát (a melanint) termelő pigmentsejteket, az immunrendszerhez tartozó Langerhans-sejteket és idegi eredetű Merkel sejteket találunk benne.

Az irha a hám alatt elhelyezkedő két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a nyúlványos és a hálózatos rétegből áll. Az irha sejtekből, rostokból (kollagén, rugalmas rostok, rácsrostok) és alapállományból álló kötőszövet. Az irhában vannak a bőr járulékos szervei: a körmök, a szőrszálak, valamint a bőr mirigyei (faggyú, verejték, és az illatmirigyek). A mirigyek váladékai biztosítják a bőr nedvesség és lipid tartalmát, és fenntartják a bőr működésében fontos szerepet betöltő, enyhén savas (pH 5,5-5,9) vegyhatású hidrolipid filmréteget. Az irhában találhatók a bőr idegei valamint a hámot és az irhát tápláló érrendszer.

A bőralja zsírszövetből és az azokat elválasztó kötőszöveti sövényekből épül fel. A bőralja kötőszöveti rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig izomrostok határolják.

A bőr a legnagyobb szervünk és mindegyik rétege fontos funkciókat lát el. A bőr funkcióinak jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Bőrünk közvetítő szerepet tölt be a külső és a belső környezet között. Jelzi a belső szervek állapotát is: ha megnézzük egy ember bőrét, hajának és körmének minőségét, azonnal képet kapunk egészségi állapotáról. Bőrünket állandóan megmutatjuk a világnak. Életmódunk, táplálkozásunk, lelkiállapotunk mind befolyásolja állapotát.

A bőr aktív és passzív funkciói
1. Védelem: hidegtől, melegtől, napfénytől
2. Védelem: nyomástól, ütéstől, horzsolástól
3. Védelem: kémiai anyagoktól
4. Védelem: kórokozóktól (a hidrolipid filmréteg révén)
5. Védelem: hőtől, vízvesztéstől
6. Védelem: a hámba bejutott kórokozóktól
7. Anyagok felvétele
8. Hőszabályozás: a párolgás révén
9. Hőszabályozás: az irha érrendszerén keresztül
10. Érzékelés: nyomás, vibráció, tapintás, fájdalom, hő

Dr. Schmelás Attila bőrgyógyász és kozmetológus magánorvos vagyok
Tisztelettel üdvözlöm Önt a blog olvasói között

A blogot szakmai blognak tekintem, így laikusoknak szóló bőrgyógyászati szakmai információk közlésére szánom. Ezen az oldalon a szokásos módon a bejegyzéseket a megírás időpontjának megfelelően találja a kedves olvasó. Arra buzdítom, hogy legyen rendszeres látogató és az internet tengerében hasznos információkhoz jusson.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

Szakmai pályafutásom 

• 1981: POTE Általános Orvostudományi Kar, általános orvosi diploma
• 1981-1983: POTE Gyógyszertani Intézet, kutatóorvos
• 1983-1990: POTE Bőrgyógyászati Klinika, klinikai orvos, tanársegéd
• 1990-tól: Pécs, bőrgyógyászat magánrendelés

Speciális szakmai gyakorlataim

• 1993-tól: széndioxid lézert használok lézersebészeti beavatkozásokra
• 1999-től: hialuronsavat alkalmazok ráncfeltöltésre, ajakfeltöltésre
• 2000-2010: erbium Yag lézerrel ránctalanítást, arcfiatalítást, hegkezelést, pigmentfolt eltávolítást végeztem
• 2003-2005: dióda lézerrel végeztem szőrtelenítést
• 2005-től: alexandrit lézerrel végzek szőrtelenítést
• 2007-től: botox-kezelést alkalmazok ránctalanításra ill. fokozott izzadás kezelésére
• 2011-től: fraxel széndioxid lézert használok ránctalanításra, arcfiatalításra, hegkezelésre, pigmentfolt eltávolításra, stria kezelésre
• 2012-től: Q-kapcsolt lézert alkalmazok körömgombásodás kezelésére
• 2012-től: Q-kapcsolt lézert alkalmazok tetoválás eltávolítására
• 2013-tól: számítógépes anyajegyszűrést végzek digitális dermatoszkóppal