A bőr bonyolult, intelligens önszabályozó rendszerével számos feladatot lát el.

Amennyiben a bejegyzéseket tankönyvszerűen rendezett formában szeretné olvasni akkor azt ezen a linken találja meg.

A bőr igen sok különböző feladatot lát el, amelyek jelentős része aktív, kisebb részben passzív. Ezek a funkciók egymással szoros kapcsolatban vannak és csak részben választhatók szét egymástól. A bőr funkciói kapcsán egy laikusnak a mechanikai védő szerep jut elsőként eszébe, bár ez valójában a legegyszerűbben működő funkció. A bőr sok funkciójának zavartalan működését összehangoltan működő, intelligens önszabályozó képessége révén biztosítja. Állandóan reagál a környezetre, tájékoztatja a szervezetet a külvilágban lévő potenciális veszélyforrásokról. A következő funkciói vannak:

• mechanikai védelem
• barrierfunkció
• immunológiai védelem
• hidrolipid filmréteg, fontossága miatt önálló bejegyzést kapott
• fényvédelem
• hőszabályozás
• felszívás, energiatermelés és raktározás, kiválasztás
• érző szerep

Mechanikai védelem
A testet borító vékony, finom kültakaró számos fizikai hatással (nyomás, ütés, horzsolás) szemben nyújt hatékony védelmet. Az állandó megújulásra képes, többrétegű hám legkülső szintjét a szaruréteg alkotja, amely elszarusodott, elhalt hámsejtekből áll. A szaruréteg jelenti azt a legkülső határvonalat, amely elsőként kerül kapcsolatba a külső környezettel, és védi ki annak káros hatásait. A hámban a tüskés sejtek desmosomáik révén szorosan kötődnek egymáshoz, ez eredményezi a hám mechanikai ellenálló képességét. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé az irha kollagén és rugalmas rostjai teszik. A bőralja zsírszövete és kötőszöveti sövényei alápárnázzák a bőrt, ezáltal a bőrt érő nagyobb mechanikai hatásokat tompítják.

Barrier (gát) funkció
A barrier funkcióban az elszarusodott hámsejtek és a lipidek vesznek részt. A bőr lipidjei a tüskés sejtréteg hámsejtjeiben képződnek, majd a szemcsés réteg sejtjei közé kerülnek. Itt úgy viselkednek, mint a malter, vagyis kitöltik a téglák (a hámsejtek) közötti réseket, és cementként összetartják a hámsejteket. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja a kórokozók, kémiai anyagok, allergének hámba történő bejutását. Ezen kívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolit vesztést és így megóvja a szervezetet a kiszáradástól.

Immunológiai védelem
A szervezet kórokozók elleni védelmi rendszere részben a bőrben és azon belül is a hámban lép működésbe. A hidrolipid filmréteg, a normál baktériumflóra és a barrier a nem specifikus védelem része. A bőr immunrendszere specifikus (csak egy kémiai anyagra vagy kórokozóra) módon reagál. Ha a nem specifikus védelmi vonalon átjut a kórokozó, akkor a bőr immunrendszere azonnal aktiválódik. A hámban elhelyezkedő Langerhans sejtek vezető szerepet töltenek be a bőr immunrendszerében. Falósejt funkciójuk révén bekebelezik támadókat. A Langerhans sejtek az immunrendszer bőrbe kihelyezett őrszemei is. A kórokozóval (vírus, baktérium, gomba) történt találkozás után a Langerhans sejtek elhagyják a hámot, bejutnak az irhába és a nyirokereken keresztül a környező nyirokcsomóba jutnak. Eközben érési folyamaton mennek keresztül, ami lehetővé teszi, hogy az antigénre specifikus T-segítő lymphocyták számára bemutassák az antigént. Ezáltal az immunrendszer felismeri, hogy milyen kórokozó támadta meg a szervezetet, majd egyéb T-lymphocyták elpusztítják az antigént. Hasonló felismerő szerepet játszanak az allergiás kontakt ekzema kialakulásában is. Az irhában található sejtek közül a T-lymphocyták, a falósejtek, a hízósejtek az immunrendszer sejtjei, amelyek a szervezet számára idegen anyagok kiiktatásában vesznek részt.